2013. szeptember 28., szombat

Story 2.

Vannak még kedves emberek!
Sokszor mondják a pesti emberekre, hogy el vannak szállva maguktól, mivel a fővárosban vannak. Lehet, hogy több olyan lehetőségük van, amivel jobban megélnek, mint a más városokban lakók, de akkor sem bízzák el magukat. Vagyis van olyan aki nem...
Hétvégén jöttem haza Pestről (mert ott tanulok) és egy úr látja, hogy az aluljáró előtt bénázok a bőröndömmel. Fel is ajánlja, hogy segít levinni. Megkérdezte, hogy metrózom-e mert akkor segít még. Mondtam hogy nem, csak a másik oldalra. (Keletinél felújítás nincs zebra stb...) A lépcsőig mellettem sétál az úr, és mikor fel akarom rakni az első lépcsőfokra a bőröndöm, közli, hogy még segít felvinni, és ő megy tovább metróval. Nagyon megköszöntem neki. Mesélte, hogy az ő lánya is jön haza Szegedről (!!!) és őt várja. :)
Persze valamikor vigyázni kell, kinek a kezébe adjuk a dolgainkat, de azért külsőről és hangról is meg tudjuk állapítani ki milyen ember. Jó én persze a belsőt is figyelem, mert nem minden a külső. De még is...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése