És végre itthon voltam! Gyönyörű napfelkeltékre keltem, csodás viharokat éltem át a fotelomból.
Szeretek itt lenni, egy pesti hét után. Itt leülhetek, olvashatok, akár azt is nézhetem, hogy a lovak a távolban hogyan eszik a füvet. Néha jobb egy kis nyugi, mint a pesti rohanás...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése